Gyülekezetünk a reformáció Németországban elindult lutheri irányához tartozik, az Ágostai Hitvallást valljuk, amelyet 1530-ban Philipp Melanchton fogalmazott meg a Szentírás alapján. Református testvéreinkkel a keresztség, az úrvacsora, az igehirdetés köt össze. Római katolikus testvéreinkkel igehirdetési közösségben vagyunk és a keresztséget is elfogadjuk egymástól. A baptista gyülekezettel úrvacsorai és igehirdetési közösségben élünk. Magyarországon a harmadik, a világon a második legnagyobb keresztény felekezet vagyunk. A Lutheránus Világszövetség, s benne a Magyarországi Evangélikus Egyház az evangélium hirdetése érdekében elkötelezett a tanítás és a nevelés szolgálatában, az egészségügyi és szociális feladatokra, a művészetek és a tudomány támogatására. Mi is feladatunknak tartjuk, hogy városunkban, a hétköznapok forgatagában mutassuk meg Isten szeretetét, amely kiáradt ránk a Szentlélek által Jézus Krisztusban. Evangélikusoknak valljuk magunkat, mert abból az evangéliumból, örömhírből élünk, hogy Isten megbékélt velünk Jézus Krisztusban. Jézus Krisztus halála és feltámadása révén ismerjük az Atya végtelen hatalmát és szeretetét, megbocsátó irgalmát, s a valóság teljességét. Ennek a hírnek megélése, továbbadása gyülekezetünk fő küldetése. Szeretnénk Isten örömét Neked is tovább adni, ezért várunk alkalmainkon, igyekszünk válaszolni kérdéseidre, szeretnénk osztozni örömödben és bánatodban. Hisszük, hogy a vallás, ugyan a legbensőbb ügyünk, mégsem tarthatjuk magunkban, amit Isten ránk bízott, hanem arról, amit láttunk, hallottunk, amit megtapasztaltunk, arról bizonyságot teszünk szóval és cselekedettel. Ezért a vallás, a hit ténylegesen közügy, hiszen hitünk kisugárzik környezetünkre is. Mégsem arra hívunk, hogy hozzánk csatlakozz, hanem Jézus Krisztushoz. Tudjuk, hogy mint minden emberi szervezet, így mi is követünk el hibákat, s ezekkel óhatatlanul is sokakat megbántanánk. Jézus Krisztusban azonban senki nem csalódik. Magunkat csak úgy ajánljuk, mint Krisztus gyülekezetét, mint akire Jézus igéjét és szentségeit bízta. Azt adjuk, amit mi is úgy kaptunk.